Életünk egyik fontos – ha nem a legfontosabb döntése a gyermekvállalás.
Sok tényező befolyásolja, hogy mikor, hány gyermeket vállal egy pár, hány gyermekről tud megfelelően gondoskodni a család.
Európában Magyarországon a legalacsonyabb a gyermekvállalási kedv, alacsony a női foglalkoztatási ráta is, különösen a 6 év alatti gyermeket nevelő nőknél - 36%, míg az EU25 átlaga 57,4% .
A 3 év alatti gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája mindössze 11% az OECD átlag 57,5%-ához képest /2006-os adatok szerint/.
A női foglalkoztatásnak számos hátráltató tényezője van: - foglalkozási diszkrimináció,a rugalmas foglalkoztatási formák alacsony elterjedtsége, a családtámogatási rendszer gyengeségei, társadalmi elvárások, értékek az anyasággal kapcsolatban, a hagyományon alapuló családon belüli munkamegosztás – és a gyermekellátó intézmények elérhetősége.
„Mind nemzetközi, mind hazai kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy akkor magasabb a gazdaságilag aktív társadalmi csoportokban a gyermekvállalási kedv, ha a szülők biztosítva látják munkahelyük, életpályájuk folytonosságát. Ehhez szükség van olyan biztonságos, ellenőrzött és hozzáférhető napközbeni gyermekellátó férőhelyekre, melyekben szívesen és nyugodtan hagyják a szülők a gyermekeiket. Ezen színvonalas, biztonságos ellátóhelyekkel az inaktív családok gyermekeinek a marginalizációját, lemaradását is megállíthatjuk.”(Nagy Ágnes: Napközbeni gyermekellátás helyzetének megoldása)
A bölcsődék kialakulásának története
A magyarországi helyzetről egy 1853-as jelentésből a következőket tudhatjuk:”..kivált a szegény mesteremberek, gyári munkások és napszámosok kisdedeiket vagy egészségtelen lakaikban, sokszor földalatti, setét és bűzös pinczékben a kenyérkereset ideje alatt naphosszat elzárják, vagy munkahelyére magokkal czipelvén, a szegénykéket nap-, szél-, eső-, hideg-, zörgésnek egyaránt kieszik, s így magzataik már csecsemőkorukban, testben megromolva, vagy elnyomorodva, szép rendeltetésükre alkalmatlanokká, a társaságnak pedig gyakran terhére válnak” /Novák Lajos: A Pesti Első Bölcsőde Egyesület története 1876/
A magukra hagyott kicsinyek megégtek, megfulladtak, súlyos sérüléseket, betegségeket szereztek.
Európa más országaiban is hasonló problémák merültek fel. A városokban a bölcsődék létrejötte szorosan a gyári nagyipar kialakulásához kapcsolódott, s ott merült fel leginkább az igény először, ahol főleg női munkaerőt foglalkoztató iparágak üzemei létesültek.
Az első bölcsődét 1844 november 4-én nyitották meg Párizsban. Berendezése mindössze 12 bölcsőből, néhány székből és feszületből állt, a párizsi munkások gyermekei, 2 hetestől 3 éves korukig kaptak itt helyet.
Alig 5 év múlva Franciaországban 400-nál is több bölcsőde működött.Példáját csakhamar követte Belgium, Anglia, Dánia, Olaszország, Németország és Ausztria is.
Az első magyar bölcsőde 1852. április 21-én nyitotta meg kapuit, fő funkciója már akkor is a napközbeni ellátás volt.
A Pesti Első Bölcsőde alapszabálya korszerű és haladó gondolatokat, szabályokat tartalmazott, kimondta: „Intézetünk feladata, józan és becsületes szülők csecsemőit – míg azok munkáikat végzik – ápolni, tartani és így családi jobblétüket előmozdítani.”
/Novák Lajos: A Pesti Első Bölcsőde Egyesület története 1876/
A magyar bölcsődék színvonala azóta nemzetközileg is elismert, a gondozók minden nehézség ellenére hivatástudattal, szívvel-lélekkel - szeretettel végzik munkájukat –igazán sokkal több eszmei, -és anyagi elismerést érdemelnének.
A jó színvonalú gondozás mellett az utóbbi években előtérbe került az értelmi fejlődés fokozottabb támogatása. Ez megmutatkozik a gyermekek környezetének gondosabb kialakításában, a tevékenységek körének szélesítésében, a fejlesztő játékok, eszközök gondosabb válogatásában, a felnőtt aktívabb részvételében a gyermekek tevékenységében, kommunikációjában.
Felismerték a bölcsődék, hogy ha az esélyegyenlőség megteremtése, a gyermekek hátrányainak leküzdése, valamint a különböző családi igények kielégítése terén feladatokat vállalnak, akkor nagyon fontos a korai fejlesztés, valamint az alapellátáson túli szolgáltatások feltételeinek megteremtése.
Úgy tűnik, a szociális ellátások közül a bölcsődei ellátás a jövő legnagyobb kihívása.
1990 óta felére csökkent a számuk, a területi hozzáférés egyenlőtlen, a kihasználtság 114%-os, a 3 éves kor alattiak ellátottsága 2006-ban 6,5% volt.
Nem véletlenül kezdtek a szakemberek új ellátási formákon gondolkozni.
A Gyermekvédelmi Törvény 41.§ (3) a hagyományos bölcsőde, hetes bölcsőde mellett további alternatív napközbeni gyermekellátási formákat teszi lehetővé a 3 éven aluliaknak:
családi napközi,családi gyermekfelügyelet, házi gyermekfelügyelet. Az összes ellátási forma elve jó, mindnek megvan a maga helye és funkciója, fő cél a gyermekek biztonságos ellátása.
A családi napközi – népszerű nevén csana egy sokgyermekes család „elvén” működik.
Az előírt tanfolyamot elvégzett személy általában a megfelelő szakhatósági engedélyekkel rendelkező saját otthonában látja el feladatát
Elvileg egészen 20 hetes kortól - 14 éves korig fogadhat be gyermekeket (maximum 7 gyermeket).
A szükséglet növekedését jelzi, hogy 2007-ben már 106 családi napközi kezdte meg működését, és folyamatosan emelkedik a számuk.
Tavaly 1109 családi napközibe összesen 7500 gyerek járt.
A családi gyermekfelügyelet is a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és étkeztetést. A családi gyermekfelügyelet keretében két évestől négy éves korig gondozható gyermek. A családi gyermekfelügyelet ellátása során - a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is beszámítva - legfeljebb három gyermek gondozható.
A munkahelyek is felismerték, hogy dolgozóik gyermekeinek ellátása az ő érdekük is. Alakulnak munkahelyi családi napközik, sok cégnél a cafetéria juttatási rendszer részévé vált a gyermekfelügyelet díjának térítése.
Minden édesanya számára nyilvánvaló, hogy gyermeke számára az a legideálisabb, ha élete első éveit az édesanyjával, szüleivel tölti. Magyarországon a családtámogatási - anyasági ellátások rendszere ezt igen kevés család számára teszi lehetővé, – de lássuk be, az Eu-ban sem ez a cél.
A gyermekgondozási ellátásokkal kapcsolatos törvénymódosításokat, 2013. december 18-án hirdették ki a Magyar Közlönyben. Az egyik leginkább várt és legjelentősebb változás, hogy a módosítás alapján a gyermekgondozási díj (gyed) folyósítása mellett lehetőség nyílik korlátlanul keresőtevékenység végzésére, ennek egyetlen feltétele, hogy a gyermek betöltse az 1 éves kort.
Szalai Piroska, a nők foglalkoztatásának javításáért felelős miniszteri biztos azt mondta: a gyed extra hatására a hat év alatti gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája 2015-re elérheti a 40 százalékot. A szám 2012-ben 36 százalékos volt, a legalacsonyabb az Európai Unióban.A miniszteri biztos ugyanakkor ezt az értéket is áttörőnek értékelte, mivel a mutató korábban alig több mint 33 százalék körül stagnált. Mint mondta, Ausztriában a csoportba tartozó nők 70 százaléka dolgozik, igaz, jelentős részük nem teljes munkaidőben.Beszámolt arról is, hogy míg 2009-ben valamivel több, mint 26 ezer bölcsődei férőhely volt az országban, 2012-ben ez már meghaladta a 36 ezret, 2014-re pedig négyezres bővítést tervez az Emberi Erőforrások Minisztériuma, így év végére megközelíti a 43 ezret.
Januárban mintegy ezer ember igényelte a gyed folyósítása melletti munkavégzés lehetőségét - mondta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója
Bár mindig nehéz döntés másra bízni a gyermekünket, segít, ha jó helyen tudjuk. Ha nem sikerül bölcsődei férőhelyhez jutni, választhatnak a szülők az alternatív megoldások közül.
Szüleinknek, vagy akár a húsz évvel ezelőtti szülőknek még nem volt választási lehetőségük, örültek, ha a körzeti bölcsibe, oviba bekerült a gyerek. Ma már nem csak a városokban, de a falvakban is több lehetőségből lehet választani. Sok szempontot kell figyelembe venni a választásnál: a távolságot,a megközelíthetőséget, az intézmény és környéke állapotát,felszereltségét, a pedagógiai szemléletet – de a legfontosabb, hogy a szülők jó érzéssel tudják rábízni kincsüket az óvó nénire. Ha melegség, nyugalom, derű, jó hangulat árad a helyből és a pedagógusokból – akkor gyermekcentrikus és a kicsi fejlődését lehetővé tevő, segítő bölcsit, ovit sikerült találni - és a szülők is nyugodt szívvel fognak munkába menni. Az sem hátrány, ha a biztonságos, támogató környezet mellett az apróságok életkoruknak megfelelő programokon is részt vehetnek
.
