Előző írásomban – többek között - az alternatív gyermekellátás lehetőségeiről, ezek fejlesztésének szükségességéről volt szó.
Cinkotán, a Sün Balázs Gyermekfelügyeletben már megvalósult a magas színvonalú szolgáltatás.
Ez a 0 – 4 éves gyerekek napközbeni ellátását felvállaló minibölcsi bárhol a világon megállná a helyét.
Toncsi, az alapító-tulajdonos négy gyermeke mellett 6 éve kezdett bele álmai megvalósításába otthonában.
Ez itt a nyugalom szigete. A gyerekek családias környezetben, kis létszámú csoportban, egyéni igényeiket figyelembe vevő, koruknak megfelelő, jól felépített napirend szerint élnek.
Az igényesen kialakított és felszerelt tágas, világos foglalkoztató szobában játékok garmadája ösztönzi változatos tevékenységre a kicsiket. Látszik a hozzáértés és az igényesség a játékok kiválasztásában: magas minőség, változatosság, sokoldalú használhatóság jellemzi őket - teret adva a gyermeki kreativitásnak.
Reggeli után irány a játékos polc, mindenki talál magának tevékenykedni valót önállóan, vagy a gondozó kezdeményezésével.
Építenek várat vagy vasutat, főznek a babakonyhában, babáznak, legóznak, gyurmáznak vagy mesekönyvet lapozgatnak, - és köszönik szépen: minden nap rengeteget fejlődnek.
A rendezett kert is a gyerekek rendelkezésére áll. A hozzáértő szemmel kiválasztott játékszerek mind a kicsinyek különböző képességeinek fejlesztését szolgálja. Persze őket a változatos, vidám, színes környezet inspirálja.
Akár benn, akár kinn –derűsen, elmélyülten „dolgoznak” – korukhoz képest meglepően sokáig képesek egy-egy tevékenységre összpontosítani, amivel jelzik, hogy jó helyen –és jól érzik magukat - de ha energiájuk, mozgásvágyuk túl sok- bepattannak kicsit a trambulinba, és kacagva ugrálnak – szinte repülnek.
A friss gyümölcsből álló tízórai után az aprónép levonul a tornaterembe, és miközben remekül érzik magukat, hiszen mozognak, JÁTSZANAK – észrevétlenül rengeteget TANULNAK a fejlesztő pedagógus irányításával.
A pedagógusok kiválasztása is alapos körültekintéssel, szigorú követelmények szerint történik, így a gondozóváltás sem okozott nemrég zökkenőt a gyerekek mindennapjaiban. Hajni néni lelkesedése a garancia, hogy mindennap mesélős, mondókázós, dalolós közeg segítse a beszédfejlődést, a szókincs gyarapodását.
Szinte a hét minden napjára jut fejlesztő foglalkozás. Ide „külsős” gyerekek is járnak szüleikkel együtt, hogy belekóstoljanak a közösségi életbe.
A TSMT /tervezett szenzomotoros tréning /egy olyan mozgásterápia, ahol a gyakorlatsorok tematikus fejlesztési lehetőséget nyújtanak több korosztály számára.
Regressziós módszer, ami azt jelenti, hogy olyan ingerek pótlására törekszik, amelyek egyrészt kimaradtak, vagy elégtelennek bizonyultak az adott gyermek korai életszakaszában, illetve törekszik a kóros, vagy kórosnak minősülő reflexek gátlására, integrálására. Csecsemő-kortól egészen a kamaszkorig alkalmazzák a módszert az idegrendszeri érési folyamatok serkentésére, az ontogenetikus mozgásfejlődés tanítására, a tudatos, helyes, célirányos mozgáskoordináció kialakítására és megerősítésére, valamint az önszabályozó pszichés funkciók érésének elősegítésére, és az eredményes tanulást lehetővé tévő különböző részképességek célzott fejlesztésére.
A feladatok játékosak, figyelembe veszik az adott életkori sajátosságokat, testi és szellemi adottságokat. A terápia során sok érdekes eszközt és játékot használnak, melyekkel a gyerekek szívesen tevékenykednek. A kétévesek is hordják, építik a szellemesen összeállított akadálypálya elemeit – alig várják, hogy kezdődjön a móka.
A zenebölcsiben is sokféle inger, élmény éri a gyerekeket, többféle kitalált helyzetet, jelenetet élnek át, játszanak el az apróságok. A népdalok, mondókák, gyermekdalok olyan ősi tudást hordoznak, amit a kicsik már azelőtt megértenek, hogy beszélni tudnának. A mondókák ritmusára végzett ismétlődő mozgások arra is jók, hogy összehangolják az agy és a test különböző területeinek működését.
A kreatív maszatoló foglalkozásokon egészen kicsi, 3-4 fős csoportokban alkotnak a gyerekek mindenféle -kis kezeknek való- csudákat Szilvi néni hathatós támogatásával.
A festék, a ragasztó néha oda is kerül, ahová nem kéne-de ez nem zavar senkit az alkotásban és az elkészült mű élvezetében.
Az már csak ráadás, hogy a bölcsisek és a „külsős” gyerekek a sokféle képesség fejlesztése mellett észrevétlenül sajátítják el a társas együttlét szabályait.
Toncsi mindenhol ott van, mindent észrevesz: ha kell, ruhát, pelenkát igazít, vezetgeti védenceit az akadálypályán kiigazítva a mozdulatot, orrot vagy popsit töröl, apró nézeteltéréseket simít el, ha kell.
Közben varázsütésre elkészül a finom, változatos, egészséges ebéd – természetesen figyelembe véve a gyerekek ételallergiáját is.. Nem tudom, hogy csinálja, mert mintha közben sem venné le a szemét a gyerekekről..
Ebéd után minden picurka pillanatok alatt ágyba kerül a pihenőszobában- de Toncsi ilyenkor sem tétlenkedik.
Újabb programokat, foglalkozásokat szervez hihetetlen energiával. Jótékonysági vásár, farsang, nyári tábor- sosem dől hátra elégedetten – mindig a még jobb, még színvonalasabb
ellátásra törekszik. Új tornapad, forgószék …ilyenekről álmodozik – de nemcsak álmodozik: meg is szerzi őket, hogy még több eszközzel segítse a gyerekek fejlődését.
Toncsi védőnőként felismeri a gyerekeknél az esetleges fejlődésbeli elmaradásokat, problémákat, és addig nem nyugszik, míg a szülőkkel a végére nem járnak.
Részt vehettem a farsangi mulatságon: a tornaterem megtelt régi-és új kis védencekkel -és szüleikkel.
Az oldott, családias hangulat jelezte, hogy minden rendben van a szülőkkel való kommunikáció terén is.
Kerületünkben évente 100 -150 gyerek nem jut állami bölcsődei- óvodai férőhelyhez –de ha a Sün Balázshoz hasonló intézmények állnak a szülők és a kicsik rendelkezésére – nem lesz okuk panaszra.
.
